Nem árulok el újdonságot azzal, hogy borokat nem csak szőlőből, és annak különböző fajtáiból, hanem bármilyen kellően lédús gyümölcsből, vagy virágból is lehet készíteni. A világon mindenütt egyöntetűen bornak nevezik ezeket a relatíve alacsony alkoholtartalmú italokat, ám Magyarországon a hatályos rendszabályok szerint csak az a bor, amit szőlőből állítanak elő, a többi nektárt a gyümölcsbor elnevezéssel illetik. Az is fura, hogy bár első osztályú gyümölcsboraink vannak, mégsem ezek révén értünk el nemzetközi hírnevet, pedig ezeknek az italoknak már évszázados hagyománya van hazánkban.
A XIX. század második felében a filoxéra (szőlőgyökértetű) pusztítása miatt a szőlőültetvények nagy része az enyészet martalékává vált, ekkoriban lendült fel látványosan a gyümölcsborok előállítása. Amellett, hogy rendkívül ízletes italokról beszélünk, a gyümölcsborok vitamintartalma akár többszöröse is lehet a szőlőből készültekhez képest. Így aztán fogyasztásuk – a józanész keretein belül – pozitív hatást gyakorol a szervezetünkre.
Az interneten böngészve, de a nagyobb szupermarketek polcain is találhatunk kedvünkre való változatokat, de vannak, akik szerint az igazi az, ha mi magunk készítjük el a saját frissítőnket. Ha belevágunk ebbe az ízletes végtermékkel kecsegtető tevékenységbe, érdemes lesz néhány dologra odafigyelnünk. A gyümölcsborokhoz, muszáj bizonyos mennyiségű cukrot is hozzáadni, hogy segítse az erjedés folyamatát, tudniilik a cukorból lesz később az alkohol maga. A megfelelő adagolással képesek vagyunk szabályozni a készülendő nedű szeszfokát. Szinte bármilyen gyümölcsből készíthető, de a legnépszerűbbek a meggy, az alma, a csipkebogyó, a cseresznye, valamint a rendkívül ízletes eper, és szamócabor. Bár lassan mindenre ránehezedik a tél fagyos lehelete, ezek az ízletes vinkók egy múló másodperc erejéig megidézhetik számunkra az elmúlt nyár szépségének emlékét. Fogyasszák őket egészséggel!