A hűvös téli hónapok kedvelt itala a forralt bor. Dermedt végtagjainkba, kihűlt testünkbe pillanatok alatt visszatér az élet miközben ezt az ízletes nektárt iszogatjuk. Sokan talán nem is tudják milyen sok fajtája, elkészítési módja van a téli vásárok egyik legnépszerűbb finomságának, sőt az eredete is ismeretlen az emberek többsége előtt. Fogyasztani viszont mindannyian szeretjük, ezért azt gondolom érdemes kicsit közelebbről is megismerni a zimankós évszak szívmelengető nektárját.
Régebben nem voltak a maihoz hasonló, fejlett bor előállítási technikák, ezért gyakrabban fordult elő, hogy bizonyos borok megsavanyodtak, elvesztették zamatukat. Az egyszerű emberek a jelenség ellen azt találták ki, hogy felforralták az ilyen módon megromlott borokat, ezáltal azok újra fogyaszthatóvá váltak. Mintegy másodlagosan jöttek arra rá, hogy az így keletkezett ital önmagában is remek frissítő. Aszerint, hogy milyen célból készítjük több fajta forralt bort különböztetünk meg. Az egyszerű, üdítő jellegű forralt bor készülhet fehérborral, ezt fogyasztás előtt citromkarikával szoktuk megspékelni, vagy vörössel is, ilyenkor a már jól ismert fűszerekkel ízesítünk: fahéj, szegfűszeg stb. A forralt bor alkalmazható gyógyító céllal is, ilyenkor erős, – ez akár chili is lehet – paprikát adunk a borhoz. Forrón, lassan kortyolva képes kezelésbe venni a beteg, váladékkal teli torkot. Esetleg egy gerezd fokhagymát is elrághatunk, már egyetlen gerezdnek is számottevő vértisztító, és fertőtlenítő hatása van. Vannak, akik gyümölcslevet kevernek a forrásban lévő borhoz, ebben az esetben egészen egzotikus íz variációk is létrejöhetnek. Akár otthon, gyógyító céllal, akár vásárban az íze kedvéért isszuk is, érdemes mértéktartónak maradni, mert bár sok receptben hígítják a forralt bor legfőbb alkotóelemét, és cseppet sem tűnik bódítónak, a kellemes ital hamar a fejünkbe szállhat.